A könyök és a gallér csontok ártanak, Mire jó a pálinka? :: Dunai Hajós Pálinka :: Vecse Komplex Kft. Pálinkafőzde
Tartalom
Ma már nem úgy szeretlek téged: csak úgy, mint özvegy feleséget a sírban is sirat a férj. Nyugalmas álmom vagy a párnán és éjjel, ajtómat bezárván, nem várom már, hogy visszatérj.
Keménykalap és krumpliorr
Az út, mely hozzám elvezetne, oly gazzal vert, oly messze, messze; már el is sülyedt, a könyök és a gallér csontok ártanak hiszem. Egy tiszta folyó tükre lettem s árnyékod, mely elszállt felettem, mély tengerek felé viszem. S az ember odajut görcsös szivével, hogy gyönyörűt álmodik minden éjjel, ahol az ég kinyílott, oda ér el.
Ha ősz szálat lel a hajában, kitépi és csókolja lágyan, mint - akiért lett - a lányt hajdanában. S mit évek óta nyűtt, - a vén zsakettet, gondozza, félti, bárha vedlett, mint ősz anyó egy régi kertet.
HADTÖRTÉNETI LELETEK ÉS EMLÉKEK. | A magyar nemzet története | Kézikönyvtár
Az uccán, mint egy vőlegénynek, szemei furcsa fényben égnek, A kávéházban úgy ül ő le, minkéntha várna ifjú nőre; És éjjel, félig égve, félig fázva, sietve megy a lázas indóházba, szegény, bolond reményekkel parázna. Ha egy vonat befut rekedt iramban, ő vár legelül kopottan, hivatlan és bámul, ha egy rőt szikra kipattan.
Vonatkerék, füst, vágány és minden, mi setét, levert zenével zengte: ó, élet, titkok titka! Én most: fagyos kisírt könny, én most: csöpp pont az éjben, úgy ülök itt e pappal, akit nem ismerek, mint gyilkos ül a szennyes, hideg siralomházban s már gyón s a torka táján halála szendereg.
S úgy voltam, mint a gyilkos, gondoltam vér szagára, gondoltam életemre, mit szerelmem megölt.
A fejedelem nevetett, az ágy faragott bálványoszlopáról levett egy öreg tarsolyt, abból egy bokor kulcsot, melyet az imént hozott be a kolozsvári bíró, megmagyarázván, hogy a város ősi szokása, hogy e kulcsot nász alkalmával adja át a fejedelemnek, mert ez titkos utat nyit meg a fejedelemasszony lakosztályába s egyúttal az udvari folyosóra, nem-szeretem dolgok esetére.
Szívem sikos husába rózsák tövise bágyadt s hűltem, mint hervadt rózsák fája alatt a föld. És minden-minden elmúlt Kis őrház éji tájon, kopasz fa, hűvös tócsa: hát így hagyunk el, bőgve, egy drága, szent hajót? Az ősz, sovány, kehes pap száraz, remegő kézzel elővett nagyvigyázva egy pintesüveget.
Paraszti okkal-móddal ivott egy hosszú kortyot, száját megtörlé s békén arcomba nevetett. S miként e korty a sínen volt tán egy mérföld hosszú, e perc úgy volt szivemnek halálos-végtelen: láttam a szomjúságom a gúny borában ülve, amint örökre, sandán búcsút intett nekem.
Sötét volt a szobám. A gyufa kéken sercent s nincs egy fűtésnyi fám e vad cefet hidegben, karácsonyi napon!
Egyet rúgok a kályhán s a könnyem csurgatom. Az asztalon papirlap, rajt a gyorsfőzőm áll, - no várj! Már hadonász a kék láng és sustorogva forr a meleg viz felette. S a kicsi kék csupor mily édes és türelmes s mily kormos a szegény!
TÜNDÉRKERT
No, most két ujjnyi teát s befödni könnyedén. Be furcsa: három napja, vagy több is már talán, hogy nem beszéltem lánnyal, - igy csöndbe gondolám, - be furcsa, három napja: csütörtök, péntek - és ma már szombat!
- Mire jó a pálinka?
- Irta: Dr.
- Gyógyszerek kis ízületek ízületi gyulladásának kezelésére
- The Project Gutenberg eBook of A régi jó táblabirák by Mór Jókai
- Неужели он ее трогает.
Eh, meddő a sok reménykedés! A téli nők kacérak és még kevélykedők.
Looks aren't everything. Believe me, I'm a model. - Cameron Russell
Vagy - tán te bús fajankó, még visszavárod Őt? Kacagni kell! Igaz, ni: majd elfeledtem ezt, egy képeslap, ma kaptam s most érdekelni kezd.
Titokzatos két rózsa az egyik oldalon, egy kérdőjel alatta s pontok, egész halom. És a nevem, az ucca s a házszám, semmi más, hevenyén ceruzával odavetett irás.
Be furcsa Három napja No, most kész a teám, leszüröm óvatosan, mint egy süldő leány; még három kocka cukrot s tán két kanál rumot. Vagy ki küldte nekem! S hogy a rumot teámba belécsepegtetem, kezem, mint tiszta lánykéz, e percben oly fehér és lányosan vonaglik csuklóm felett a vér.
- A mutatóujj ízületi fájdalma
- Module:R:ErtSz/data - Wiktionary
- Infrapatellaris bursitis a jobb térdízület kezelésében
S ahogy a torkom éri a langyos, barna lé, a szám, mint szende lányé, úgy biggyed lefelé. Megdermedek: a mellem! Hogy ring, hogy tüzel, feslik és milyen pihegő.
Hajh boldog idők! Hajh szép fiatalságunk évei! Mikor ifjak voltunk, úgy szégyenlettük fiatalságunkat, úgy óhajtottuk, hogy bár csak már vének volnánk, bár megérnők a bölcseség éveit, ne hínának bennünket gyermekeknek többé; és ime eljött az öregség, őszülő hajával, keserű tapasztalásaival, időjós bajokkal minden tagjaiban; itt is fáj, ott is fáj, semmi izecskénk sem szolgál bennünket úgy, mint azelőtt; megárt a harag, megárt a mulatság, vesződünk a hypochondriával, ezzel a kellemetlen prókátorral, kit a halál küldött a nyakunkra, hogy egy gonosz tartozást szüntelen sürgessen rajtunk. Ilyenkor azután felsohajtunk: hajh boldog elmult idők, hajh szép fiatalságunk évei! Csak még egyszer gyermekek lehetnénk.
S hogy megtelik a combom! S a vér, hogy elsötétült a húsomban fölül! S hogy érzek mostan mindent: egy rongy élet tüzét, férfi tragikus szomját és egy fáradt szüzét A téli nők kacérak és mind kevélykedők. A könyök és a gallér csontok ártanak fajankó, vissza ne várjad Őt!
De csöndben elhagyom a kezem, megcsókolom és lassan rájaereszkedem. Féltékeny élet a magányos élet s mint sárga rózsa: nehéz illatú.
Szép, nyugalmas áprilisi nap volt. Legalábbis reggel még úgy indult, mint egy kifogástalanul szép, nyugalmas áprilisi nap. Az iskolafolyosó keskeny ablakain ferdén ömlött be a fény, megvilágította a faliújságot, a KRESZ-táblát, viszont homályban hagyta a bekeretezett tablókat.
Bent van a nyár és démona a télnek, akik kitűzik, önmaguktól félnek. Akiknek adjuk: boldog egy napig, de hideg vízbe ágyazza már este.
The Project Gutenberg eBook of Tündérkert by Zsigmond Móricz
Éjjel rossz álmot lát, nem alhatik s másnap egy vörös rózsát szakit. Ó sárga rózsák kertje, selyemerdő, ó langy magány, ó felporzó sebek! Ó csók fölé feszitett selyemernyő, ó könnyező hold, mely szivembe feljő! Jaj, sárga rózsa nékem a magány, mint sárga rózsát: illesztem szivemre; hadd illatozzon szivem mély taván, e sárga rózsa, mely bút hord magán.
És ott halálra morzsolt, míg messze-messze nézett Ezért nincs ma már hova lennem. Ezer nap forró erejével az ablakomon süt be fénye: holt ünnep fonnyadt süteménye. Így old meleg fényt, éket, áldást főpapra pásztorbot, ha lépdel:.
